Papp Eszter

Bába, szülésznő: a szülést segítő és a gyermekágyas asszonyt meg az újszülöttet ápoló nő. Bába lehetett tanult, valamint ún. cédulás vagy parasztbába (engedély nélkül dolgozó, tapasztalati úton tanult bába). A tanult bábák előtanulmányaikat a múlt században már Bábaképző Intézetben végezték 4 hónaptól 2 évig terjedhető időtartam alatt. 1902-től hivatalos tankönyvből tanultak. Az ún. cédulás bábák 4–6 hetes tanfolyamon vettek részt valamelyik megye kórházi osztályán és engedélyüket a körzeti főorvostól kapták, általában egy-egy község területére. A parasztbábák képesítés nélkül, a tapasztalatok hagyományozása útján jutottak tudásuk birtokába, melyben a szülés és gyermekágy körüli hiedelmeket, mágikus eljárásokat is továbbvitték nemzedékről nemzedékre.
A bábának gyakran tulajdonított a népi hitvilág boszorkányos szerepet, mint aki szemmel ver, meg tudja rontani a gyermekágyast és az újszülöttet, ugyanakkor gyógyítani is tud.
A bába általános tennivalói a következők voltak: előkészítette a szülést, megvetette a gyermekágyas asszony ágyát, előkészítette a szülés helyét és ahhoz szükséges eszközöket, tárgyakat; a szülés után lemosta a gyermeket és a gyerekágyast, s (néha szertartásos párbeszéd kíséretében) a gyermekágyba kísérte, ezután többnyire elment felkérni a keresztanyát. Meghatározott ideig, általában egy hétig naponta ment az anyát és az újszülöttet ápolni, a szennyeseiket kimosni. A keresztelőre is a bába toborozta a vendégeket. A bába vitte a keresztelőre a gyermeket a keresztanyával együtt. Az avatásra  (asszonyavatás) is többnyire a bába kísérte el a gyermekágyas asszonyt, különösen, ha ilyenkor az újszülöttet is magukkal vitték. Ilyenkor az asszony a templomban egyházi áldásban részesült. (Elsőszülött gyerek esetén ezzel a rítussal lett az asszony a falubeli asszonyok telj jogú, elismert tagja.)
Ha az újszülött gyenge volt, a bába keresztelte meg (ezt hívták szárazkeresztelőnek, agendáink szigorúan tiltották).
A bába szervezője és szóvivője volt a keresztelői lakomáknak, hasonlóan a lakodalmi vőfélyhez. Általában kiszabott pénzösszeget kapott szolgálataiért, ezt terményben, élelmiszerben is megválthatták. A gyermekágyasnál általában megvendégelték. Egyes helyeken a bábának szánt pénzt a gyermek első fürdővizébe dobták (fürösztés), másutt a keresztelői lakoma alkalmával szedtek bábapénzt, bocskorpénzt. Egyes helyeken a keresztelő alkalmával ivott áldomást bábapohárnak nevezték.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

Az oklevél tartalma:

„Mi, a Debreceni Tudományegyetemi Szülészet- Nőgyógyászati Klinika igazgató-tanára és a vallás- közoktatásügyi magyar kir. minisztertől kiküldött vizsgálók jelen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, hogy tisztességes Papp Eszter, református, született: Karcag, 1896, lakik: Püspökladány a Debreceni Tudományegyetemi Szülészet- Nőgyógyászati Klinikán az 1923-1924. tanévi bábatanfolyamon át rendszeres elméleti és gyakorlati oktatásban részesült, előttünk a folyó év és hó alulirott napján tanultságra nézve szigoru vizsgálatot állott, gyakorlati ügyességéről is alapos próbát tett s így a bábamesterség gyakorlására képesnek és alkalmasnak bizonyult. Azért is a fentnevezett tisztességes asszonyt tanult és dolgában jártas bábának elismerjük s miután ennek alapján a törvényszabta esküt letette, mi őt, a magyar kir. kormánytól reánk ruházott hatalomnál fogva, az esküjében tett fogadalom hű megtartásának, valamint az illetékes utasitások és szabályrendeletek pontos követésének feltételet mellett a bábamesterség szabad gyakorlására ezennel feljogositjuk. Ennek bizonyságául részére a Debreceni Bábaképző Intézet pecsétjével és sajátkezü aláírásunkkal megerősitett jelen oklevelet kiadtuk.
Debrecen, 1924 évi junius hó 18. napján.

aláírta a klinika igazgató tanára, az orvostudományi kar. e. i. dékánja, valamint egy tanár, mint a vallás- és közoktatásügyi magyar minisztertől kiküldött vizsgálók.”

Van rajta egy 1923-as 10000 koronás bélyeg Mátyás király arcképével

Papp Eszter oklevele

Papp Eszter bábabizonyítványa

Papp Eszter ismétlő bábatanfolyami értesítője