Portré

Rettegi Istvánné Kovács Anna (1901, Hajdúböszörmény – 1980, Püspökladány) a Karacs Ferenc Múzeum alapítója. rokoni kapcsolatban állt a Karacs -családdal. 1928-ban kezdett néprajzi tárgyakat  és írásos történelmi emlékeket gyűjteni a polgári iskola számára. Erőfeszítéseinek köszönhetően kerülhetett közzéppontba Karacs Ferenc életének és munásságának.

Arnóth Sándor (1960. február 22. – 2011. március 16.)

A Karacs Ferenc Múzeum volt igazgatója, a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány titkára, több püspökladányi kör és csoport elnöke. 1994-től aktív politikai életet élt a Fidesz helyi vezetőjeként. Többször volt országgyűlési képviselő, valamint a város polgármestere. Aki ismerte, az tudta róla, hogy szereti a városát: lokálpatrióta volt, amennyire csak lehetett, és mindent megtett azért a településért, amelyik felnevelte, és azokért az emberekért, akiket szeretett.

Dorogi Márton köztiszteletben álló néptanító volt, aki önkéntes néprajzi gyűjtőként is jeleskedett. Munkássága teljes egésze Püspökladányhoz kapcsolódik, bár Szerepen született és más helységekben végezte a tanulmányait. Nagy szegénységből indult, Kecskemétről végezte az iskoláit, végül tanítóképzőbe ment.

Cigány népdalok, balladák, mesék gyűjtésével foglalkozott és tanulmányozta a cigány nyelvet. 1942-ben Kodály Zoltán megbízásából cigány-népdalokat gyűjtött testvérével. A két testvér ettől kezdve együtt járta az ország cigánylakta részeit. Csenki Sándort huszonöt évesen bekövetkezett halálakor már a cigánykultúra országosan ismert és elismert kutatójaként tartották számon. 

Papp Eszter az utolsó püspökladányi bába volt. A Karacs Ferenc Múzeum Adattárában megtalálható egy róla készült fotó, valamint a végzettségét igazoló dokumentumok, köztük az azt igazoló irat, hogy a Debreceni Egyetemen elvégezte a bábaképzést, tehát a bábamesterség gyakorlására alkalmasnak találtatott és jogosult.

A püspökladányi református gyülekezet 1893-ban elhívta magához Erőss Lajost. Aki a nyolcezer lelket számláló népes gyülekezetben egyedül látta el a templomban és a templomon kívül a papi teendőket. Ezen felül rendszeresen foglalkozott irodalommal és a tudományokkal, sőt a társadalmi életből is kivette részét. Elérte, hogy a szegények is bérelhessenek kis földterületeket a határban. Nevéhez fűződik az első két tantermes iskola felépítése. 1896-ban pedig kicseréltette a református templom régi harangját. 

Aki Püspökladány történetét megismerni kívánja Kecskés Gyula Püspökladány története helyneveiben című könyvét veszi kezébe. Kecskés Gyula minden helytörténeti anyagot maga gyűjtött. Legfontosabb feladatának a letűnt korok tárgyi adatainak feldolgozását valamint őseink világának, a régi Ladány életének bemutatását tekintette. 

Karacs Ferenc püspökladányi születésű térképkészítő, rézmetsző mester és Takács Éva írónő lánya Pesten született 1808. április 18-án. A művelt, a reformkori Magyarország szellemi mozgalmában aktív szerepet vállaló szülők gyermekeiket is hasonló szellemben nevelték és tanították.